Az előző héten
meglátogattunk egy birkanyájat, és a nyájat őrző családot a közeli hegyek
között. A család egész nyáron kint lakik az állatokkal. Aznap mi is kint
vacsoráztunk. A tűzön kondérban főtt a kukoricakása (mamaliga, ahogy ők
mondják), aztán egy-egy adag juhsajt a már kihűlt és megdermedt kásába lett
„becsomagolva”. Ezt ettük.
Vacsora után természetesen előkerült a gitár, jól megraktuk még a tüzet, és sokáig énekeltünk. Már csak a hazabiciklizéssel volt gondunk, mert időközben teljesen besötétedett, és a birkanyájtól hazáig csak a hold világított….
A következő hét megint
fantasztikus felismeréseket hozott számomra.
Chris Child (England) tanított
a jól és a rosszul működő családokról.
A kérdés fontossága abban
mutatkozik meg, hogy a család az életünk
alapja. Ami a családban történik, az
hatással van a társadalom minden területére. Rámutatott arra, hogy a rosszul
működő család rosszul működő társadalmat, gazdaságot, végső soron rosszul
működő nemzetet eredményez. Viszont ennek ellentéte is igaz: a jól működő, erős, egészséges család jól
működő társadalmat, erős gazdaságot, erős nemzetet jelent.
Tehát mindennek alapja
a CSALÁD.
De
milyen alapon áll a család? A HÁZASSÁGON.
Az igazi problémák itt
kezdődnek, illetve még mélyebben gyökereznek.
Mert milyen alapon áll
a házasság? Mi a házasság?
Egy szövetségkötés, egy
egyezség, ígéret, amit Isten, a tanúk és egymás előtt tettünk. Ígéret, hogy
fizikailag, érzelmileg mindig közelebb fogok állni társamhoz, mint bárki
máshoz. Ígéret, hogy védelmezem akkor is, ha ez számomra veszélyt jelent.
Ígéret, hogy megosztom vele mindenemet: vagyonomat, pénzemet, testemet.
A házasság a FELTÉTLEN szeretetre épül. Szeretni
fogom akkor is, ha beteg lesz, ha szegény lesz, ha nem lehet gyermekünk.
Ki
az alapja a házasságnak? A férfi.
Miért nem a nő?! –
tehetjük fel jogosan a kérdést a női emancipáció jegyében.
De nincs egyenjogúság –
ez hazugság! Férfi és nő különbözik, különböző a szerepe az életben, csak Isten
előtti ÉRTÉKÉBEN lehet egyenlő.
„…megformálta az
Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte az orrába. Így lett
az ember élőlénnyé. Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott
helyezte el az embert, akit formált.” (1 Mózes 2,7-8)
„ Az emberből kivett
oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez: Ez most már
csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve, mert
férfiemberből vétetett. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik
feleségéhez, és lesznek egy testté” (1 Mózes 2, 22-24)
Az asszony a férfiből
lett, a férfi a föld porából, neki van közvetlen kapcsolata a földdel. A férfi
a biztonság forrása az asszonynak. A
férfi az adó, a nő az elfogadó. A nő elfogadja és gazdagítja azt, amit a férfi
ad. A férfi adja az elsődleges értéket, az identitást, a szeretet a
családnak. A nő azt a biztonságot tudja átadni a gyermekeknek, amit a férfitől
kapott. A gyermekek akkor növekednek a család adta biztonságban, ha a szülők
szeretik egymást.
„Szeretném,
ha tudnátok, hogy minden férfinak feje a Krisztus, az asszony feje a férfi, a
Krisztus feje pedig Isten.”(1 Kor 11,3)
A férfi feladata, hogy
védelmezze a családot, gondoskodjon az ellátásáról. Védelmezze a nőt, aki
sokkal érzékenyebb, sebezhetőbb, támadhatóbb. Nem véletlen, hogy a kígyó az
Édenkertben az asszonyt kísértette meg!
A
férfié az elsődleges felelősség! Ez természetesen nem
kontrollt jelent, hanem helyesen értelmezett védelmet.
Miért
megy tönkre mégis annyi házasság napjainkban? Miért hagyja el annyi férfi a
családját?
A Bibliát olvasva a
válasz egyszerű: A Sátán pontosan tudja, hogy ha az alapot támadja, a férfit,
akkor romba dől az egész épület, a család. Ha megkötözi a férfit, elvágja a
szeretet, a biztonság forrását a családtól.
Világszerte megfigyelhető,
nem tipikusan magyar jelenség a házasság intézményének válsága. Ez egy
spirituális csata, ami nem a csatamezőn folyik test-test ellen, hanem a
lelkekben, a fejekben. „Mert a mi
harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség
világának urai és a gonoszság lelkei ellen…” (Efezus 6,12)
De ennek megértéséhez,
a miértek megválaszolásához a Bibliához kell fordulni.
Példabeszédek 13,22: „A
jó ember örökséget hagy még unokáinak is…”
Isten
célja, hogy minden generáció magasabbra és magasabbra jusson tudásban,
értékekben, mint az előző. De ehhez az alapokat a családban kell megkapni.
A
Sátán célja, hogy lerombolja a család épületét, tehát a támadást az alap ellen
intézi.
Melyik a legfontosabb
foglalkozás a világon? Anyának lenni!!! De ezt nem tanítják sehol, ehhez nem
kell vizsgát tenni, ezt mindenki saját legjobb belátása, tudása szerint
gyakorolhatja. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy ami a gyermekkel
életének első öt évében történik, az kihatással van egész életére. De a további
évek is fontosak, amikor nem érünk rá vele foglalkozni, mert rohanunk a
munkahelyünkre, utazunk órákat, aztán teljes intenzitással ledolgozzuk a nemszeretem
munkahelyen a napi 9-11 órát, idegeskedünk a kollégák, a főnök miatt, rohanunk
haza, ahol a háztartás rutinja vár, a mindennapi gondok, a „miből fizetjük ki a
villanyszámlát, a gázszsámlát?”, a „miből veszünk új cipőt a gyereknek?”, és így
megy ez hétről hétre, évről évre. Nem tudunk megújulni, nem jutunk egyről a
kettőre, nem látjuk munkánk eredményét, nincs jövőképünk. Belefásulunk a
létfenntartásért vívott küzdelembe, kiégünk, a házasságunk már régen nem
működik, már csak egy fedél alatt élő emberek vagyunk, a gyerekek pedig közben
frusztrált, lelkileg sérült felnőttekké válnak. Aztán ezek a sérült felnőttek
újabb sérült gyerekeket nevelnek, és az ördögi kör folytatódik…..
Hacsak nem kezdünk el
azon gondolkodni, miért történik mindez, és mit tehetünk ellene?
Az
anya szerepe, hogy biztonságot nyújtson a gyermeknek. Ezt csak akkor tudja
megadni, ha ő is megkapja ezt a férjétől. Az apa adja a gyermeknek, a családnak
az identitást, az értéket. A fiúk a férfi identitást kapják
az apjuktól. A lányok a női identitást, a szexuális megerősítést kapják az
apjuktól, ha az apa helyesen viszonyul a lányához. Ez talán furcsának tűnik, de
egyszer minden kislány megkérdezi apjától: „Szép vagyok?” Ha erre a kérdésre
pozitív megerősítést kap, és nem cinikus megjegyzéseket, akkor kialakul benne a
helyes nőiség, amit természetesen az anyjától is folyamatosan tanul. Aki soha
nem hallotta, hogy ő bizony gyönyörű, az nagyon nehezen fog helyesen
viszonyulni saját nőiességéhez.
De minden fiú is
megkérdezi egyszer apjától: „Én már férfi vagyok?” Ha nem kap helyes
megerősítést otthon, vagy bátortalan férfivá válik, aki nem meri vállalni a
kockázatot, vagy ellenkezőleg, kompenzálni próbálja belső bizonytalanságát, és
férfiasságát alkoholista, esetleg erőszakos életvitelével akarja bizonyítani.
A
helyes nemi identitást otthon kell megtanulni – elsősorban az apától.
Az apa azonban rendszerint nem adja ezt meg, egyrészt mert gyermekként ő sem
kapta meg otthon, vagy mert állandóan távol van a családtól, így az anyára
hárul ez a feladat. De az ő szerepe nem ez a családban! A gyermeknek azért van
két szülője, mert mindegyiktől mást tud kapni, hiszen nem egyformák – és ez így
jó! És a szülők nem vállalhatják át egymás szerepét, mert sérül a család egysége.
Az anya azt adja tovább
a gyereknek, amit a férjétől kapott, akár jó az, akár rossz. A férfi
felelőssége, hogy megteremtse azt a légkört otthon, amiben az anya biztonságban
nevelheti gyermekeit.
A
nő legfontosabb szükséglete, hogy szeretve legyen, ez adja neki a biztonságot.
Minden kapcsolat
alapja, hogy képes légy mások szükségleteit a saját szükségleteid elé helyezni,
még akkor is, ha ez számodra kényelmetlen. Jézus a legjobb példa erre, aki úgy
szeretett minket, hogy életét adta értünk. Mi szeretjük őt, mert ő előbb
szeretett minket. A szeretet a családba
Istentől jön a férfin keresztül. A férfi, az apa szavaival megerősíti a
család identitását, meghatározza a család sorsát.
És a problémák itt
kezdődnek. Ha a férfinek nehezére esik bíztató szavakat mondani, vagy csak
durva, trágár szavakat hall tőle a család, akkor az egészséges családi élet
megtörik.
Pedig Isten azt akarja,
hogy szavaink erőteljes eszközök legyenek mások formálásban. „Semmiféle
bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó
a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják.” (Efezus 4,29)
Tehát
amit a férfi mond a feleségének, az meghatározza a nő viszonyulását a
gyerekekhez.
Ha
szeretni akarod a gyerekeidet, szeresd a házastársadat!
Ha az apa és anya szeretik egymást, akkor a gyerekek biztonságban érzik
magukat. A biztonság pedig az apán keresztül kell, hogy érkezzen a családba.
Ha problémák vannak
férj és feleség közt a házasságban, meg kell nézni, milyen mintákat hoztak
otthonról? Milyen volt az ő szüleik házassága? Mert a megoldatlan, kezeletlen problémák generálódnak, sőt visszatérnek
a következő generációkban is.
Ha
nem tudod uralni a múltad, a múlt fog uralni téged!!!
Problémáink kezelése azonban
megoldhatatlannak látszik, és saját erőnkből nem is tudjuk megtenni. De Jézus
azért jött a földre, hogy megszabadítson minket kötelékeinkből, hogy rendet
hozzon az életünkbe.
Fogadjuk el a
segítséget az Ő kezéből! I
Isten
célja, hogy helyreállítsa a megtört családokat, helyreállítson minden megtört
kapcsolatot az életünkben!
Kérjük a segítségét!
Huh, de jól esett ez az olvasmány! Köszönöm. :-)
VálaszTörlésHát még hallgatni milyen jó volt! Chris olyan személyiség, aki nemcsak szavaival, hanem egész lényével tanít. Minden szava telibe talált. Végigbőgtem az előadásait.....
VálaszTörlésA tanításokat befogadod, a sírással meg kiadod, ami benned van. Egészséges egyensúlynak tűnik. Csak nehogy valamelyiket is túlzásba vidd... :-)
VálaszTörlés