2014. november 5.

Madagaszkar 1: Egzotikus sziget vagy elet a nyomorban?

Kora reggel indulas az allomasra. Hatamon egy 20 kilos hatizsak, elol egy 15 kilos – megvan az egyensulyom.
Irany vonattal Genf, onnan repulovel Parizs. Keso delutan erunk a szallasunkra. Igyekszunk kihasznalni az idot, azonnal varonezesre indulunk. Masnap folytatjuk. Keves a masfel nap Parizsban, de a Notre Dame, Sacre-Coeur, Invalides, Eiffel tony, egy jo ebed egy hangulatos kisvendegloben izelitot ad a varos atmoszferajabol.                                                                   
                                                              



 Este fel 9, indul a gepunk Amszterdamba. Ugy tervezzuk, az ejszakat a repteren toltjuk egy szeken – igy a legolcsobb – aztan masnap del ben irany tovabb Nairobi. (Ezzel a kombinacioval volt a legkedvezobb a repulojegy ara) Szoval felkeszulunk az egesz napos hatizsakos parizsi varosnezes utan egy szeken toltott ejszakara. Amszterdamban var minket Polly egy regi holland baratnoje, aki - miutan megtudja, mi a tervunk az ejszakaval kapcsolatban – – fizet nekunk ket hotelszobat (all you can eat) reggelivel. Oh!                       






Masnap del ben Kenya Airwayes – este 8-ra Nairobiban vagyunk.
Ez mar Afrika! Igaz, csak a repteret latjuk, de az atmoszfera mar nem europai. Keves a feher boru, viszont a ruhakon a szinek vegtelen kavalkadja lathato. Az emberek nem rohannak, kenyelmesen beszelgetnek mindenhol. Belefeledkezem a latvanyba. Faradt es szomjas vagyok, azonnal megcelozom a mellekhelyiseget, es regi jo, bevett szokas szerint inni akarok a csapbol. NEM ! Nem iszunk, csak palackozott vagy forralt vizet. Meg idoben eszembe jut, de szomjas maradok.

Menetrend szerint csak 2 ora varakozasi idonk lenne, ehelyett 3 orat varunk. Vegre felszallunk. A kapitany es az utaskiserok franciaul, malagaszi nyelven es francia-malagaszi akcentussal beszelt angol nyelven tajekoztatnak. Alig esszuk meg a vacsorat, maris leszallunk Antananarivo nagyobbik repteren. Ejjel 2 ora. Pechunkre kenyai geppel erkezunk, ami a helyieknek azt jelenti, hogy mindenki, aki a gepen van ebola-gyanus. Itt meg nincs ebola jarvany, de nagyon felnek tole. Igy aztan mindenki, aki az afrikai kontinensrol erkezik potencialis ebola-virus hordozo a szemukben.
En ezt akkor meg nem tudtam. Malagaszi barataink Svajcban megnyugtattak, hogy a legnagyobb veszely Madagaszkaron az europaiak szamara a malaria, de ez ellen gyogyszert tudunk szedni, mar megelozeskeppen is. A repteren viszont maszkba oltozott emberek varnak, egyenkent mindenki testhomersekletet ellenorzik. Meg sosem lattam ilyen szerkentyut, amit csak a ful kozelebe tesznek, es maris tudjak, magasabb-e a testhomersekletem az atlagosnal. Mivel nem ismerem a kutyut, eleg riaszto szamomra.

Aztan papirok, papirok, kerdoivek : honnan jottem, miert, meddig maradok, mifele vedooltasom van. Nekem semmilyen, hamar vegzek. Beallok a sorba, probalom kitalalni, melyik ugyintezo lenne az idealis szamomra.
Persze pechem van, kifogok egy mogorva, idos holgyet. Tudni kell, hogy Madagaszkaron a szuleteskor varhato atlagos eletkor 59 ev, az egesz populacio nagyon fiatal, ritka az idos. Nekem jutott egy – egeszsegugyi maszkban. Valamit kerdez, miutan vegignezi a papirjaimat. Ijedten reagalok, nem tudna-e angolul beszelni. Megint pechem van : angolul kerdezett…. Polly mogottem a sorban fuldoklik a visszafojtott nevetestol. O ertette a kerdest. A holgynek olyan francia akcentusa volt, hogy azt hittem franciaul kerdez. Masodszorra mar megertem, de meg is ijedek. A kerdes ugyanis a sargalaz elleni vedooltasomra vonatkozik – ami ugye nincs. Most mi lesz ? Karantenba tesz, vagy itt helyben beolt, vagy be sem enged az orszagba ?! O itt elet es hala ura. Aztan csak legyint, int, hogy mehetek. Huh ! Meleg helyzet volt !

A tobbi mar konnyen megy : beutazasi vizum, utlevel-vamellenorzes, alig egy ora alatt vegzunk. Malagaszi barataink egy kocsit kuldtek ertunk, igy nem kell ejjel 3 orakor a - szamunkra elso latasra eleg ijesztonek tuno - helyi taxisokra hagyatkoznunk. Kimerultek vagyunk a 3 napos utazastol, a repteri torturatol. A kocsi kis hijan szetesik alattunk (kesobb megszoktuk, itt elkepesztoen lestrapalt a gepjarmupark.), zegzugos, szuk utcakon zotyogunk, nincs kozvilagitas, szemethegyek, guberalo emberek (ejjel 3 ora van), buz, piszok mindenutt. Hova kerultem ?! Biztos, hogy ezt akarom ?! Itt akarok elni 2 teljes honapig ????
Mivel a fovarosban vagyunk, varom a varosi jelleget, ehelyett meglepoen sok embert latok a szemettel boritott utcakon, valamivel megrakott kocsikat huznak, vonnak, tolnak a sotetben.

Vegre megerkezunk - a latottak alapjan minden rosszra felkeszulve. Kellemes csalodas var minket. Szallasunk egy keritessel zart epuletben van a Libiai Kovetseg mogott. Jol orzott terulet ! Ahogy belepunk, az amulattol dobbenve allunk az ajtoban : helyi viszonyok kozott szinte luxus lakosztalyunk lesz !!
Tagas nappali kandalloval, ulogarnitura, hatalmas ebedloasztal, a konyha a nappalival egy legterben. Harmunknak 2 szoba, kulon agy mindenkinek, tiszta mellekhelyiseg, zuhanyzo ejjel-nappal meleg vizzel. Messze, messze, messze felulmulja minden elkepzelesunket !!!


Reggel fel 5 van, mire agyba kerulok. Probalok aludni, de nem megy. Nincs eleg levego a szobaban. Ablakot nyitni nem szabad, mert a foldszinten lakunk, es bar racsok vannak minden ablakon, de a kozbiztonsag nem a legjobb. Meg a Libiai Kovetseg mogott sem. Szoval fuldoklom, mert en telen is nyitott ablaknal alszom. Itt langymeleg az ejszaka, a moszkitohalo alatt biztonsagban vagyok a szunyogoktol is.


Furcsak a zajok, 5 orakor mar vilagosodik, az emberek koran kelok, az udvarban egy kutya allandoan ugat, kakasok kukorekolnak ( a fovaros majdnem kellos kozepen vagyunk!), szoval egyaltalan nem alszom. Reggel 6-kor feladom es felkelek, legalabb tudok egy jot beszelgetni a fiatal malagaszi holggyel, aki csak azert fog velunk lakni, hogy fozzon rank, gondunkat viselje, taxival elvigyen minket minden helyre, ahol majd tanitani fogunk. Ez is egy aldas. Nem kell ertekes idot pocsekolnunk a konyhaban, hogy fozzunk magunknak, de nem is kell reggel-delben-este rizst ennunk, mint a helyiek.
Mamitiana kivalo szakacs, es a kedvunkert allandoan csirket es salatat keszit. Ez a legbiztosabb, meg igy is allando hasmenessel kuzdunk. Reggelire francia bagett, lagytojas, vaj, dzsem. Szerencsere jo oreg MOFEM kavefozom itt is velem van, igy tudunk jo kavet is inni. Az otthoni kave ugyan hamar elfogy, az eredeti malagaszi kave ( itt kavet is termesztenek) pedig egy kicsit furcsa izu nekunk, de megvan az illuzionk, hogy jo kavet iszunk.

Delutan megerkezik a YWAM helyi kepviseloje, aki a tananarivoi programunkat szervezi. Roviden vazolja, milyen jellegu feladatok varnak rank a kovetkezo 3,5 hetben, mire kell vigyaznunk, milyen szabalyokat kell betartanunk.
A legfontosabb: egyedul sehova, mindig legalabb ketten menjunk, ha menni kell valahova, es sotetedes utan mar egyaltalan ne maszkaljunk. Este 6-kor sotetedik. Es kezdjuk el szedni a malaria elleni tablettakat.

A kovetkezo nap keszulessel telik, mert szombaton egyszerre ket helyen fogunk tanitani: delelott a Youth for Christ csoportban adunk attekintest az egesz O-Testamentumrol, delutan egy masik csoportban, a varos masik feleben tanitjuk, hogyan celszeru a Bibliat sajat magunk szamara felfedezni. Szombat reggel izgatottan varjuk az elso “bevetest”. Vajon hogy fogadnak minket, "vazakat" (feher ember, idegen) a helyiek?

Megint kellemes csalodas.
Csaladias hangulat, kozel 20 ember, termeszetesen fiatalok, egyedul a pasztor es felesege kozepkoru. Mindenki kivancsian varja, mit fognak ezek a feher emberek tanitani.
Az emberiseg tortenelmet a Teremtestol Jezus masodik eljoveteleig 3 reszre osztottuk, es felvaltva tanitjuk, igy mindenki mindegyik reszt tanithatja.
Ezen a napon en Abraham elhivasatol a babiloniai fogsagig terjedo 15oo evrol beszelek.
Nem konnyu 50 percben osszefoglalni a tortenteket ugy, hogy kozben probalok ramutatni, mit jelentenek szamunkra, XXI. szazadi embereknek ezek a tortenetek.
Hogyan forditotta meg Abraham az egesz emberiseg tortenelmet azzal, hogy hajlando volt hittel kovetni Isten hivasat?
Megtesszuk-e ma mindazt, amire elhivattunk?
Hogyan tudott Jozsef minden nehezseg ellenere is kovetkezetesen hu maradni elveihez, kemenyen dolgozni a bortonben is, igy Egyiptom legbefolyasosabb embereve valni a farao utan, hogyan mentette meg ezzel egesz csaladjat, es Isten valasztott nepet az ehinsegtol?
Hogyan reagalunk ma nehez korulmenyeink kozepett? Panaszkodunk, vadaskodunk, onsajnalatba sullyedunk, vagy probaljuk a legjobbat kihozni a helyzetbol, es kovetkezetes hittel, szilard elvekkel peldat mutatunk kornyezetunknek?
Hogyan vivta ki Izrael Isten haragjat azzal, hogy kovetkezetesen, evszazadokon keresztul hutlenul aldozott mas isteneknek, fittyet hanyt az – Isten altal kuldott- profetak figyelmeztetesenek, es mindig azt tette, ami helyesnek tunt a sajat szemeben?
Mi is azt tesszuk, ami helyesnek tunik a sajat nezopontunkbol?
Sokat tanulhatunk a bibliai tortenetekbol, ha figyelmesen olvasunk.

Az emberek erdeklodve hallgatnak, bar nem tudom, mennyit ertenek igazan a tanitasombol, mert az egyetemista kislany, aki nekem tolmacsol, nem igazan all a helyzet magaslatan a teologiai szakkifejezeseket illetoen. Nagyon kedves, iszonyuan igyekszik, de ez a szakzsargon eros kihivast jelent neki.
Mire vegere erunk a 3 oras tanitasnak (3 –szor 50 perc), teljesen megtelik a pici szoba az ujonnan erkezokkel. Jo latni az erdeklodo tekinteteket, az oromot az arcokon, hogy kaptak valami ujat, amit eddig meg nem tudtak.
A delelott termeszetesen fenykepezkedessel fejezodik be: mindenki ott akar lenni a kozos kepen a misszionariusokkal.

A legvegen kovetkezik a legmeghatobb pillanat: annyira halasak a tanitasert, hogy penzt gyujtottek nekunk, ezzel segitve misszionkat.
 Ezek az emberek olyan, de olyan szegenyek!! Es ok gyujtottek, adakoztak nekunk!!!
Az osszeg szamunkra mindossze nehany Euro (atszamitva), de nekik ez nagyon sok penzt.
A szivem osszeszorult latva ezt a nemeslelkuseget.
Ok nem a foloslegukbol adtak! A szivukbol!

Rovid piheno utan azonnal indulunk a varos masik felebe egy fiatalokbol allo csoporthoz. Rengeteg idot toltunk utazassal a varosban. A kozlekedes kaotikus, a Vidam parki dodzsemhez hasonlit, egyaltalan nincsenek forgalomiranyito rendorlampak, az erosen elhasznalt gepjarmupark pedig tovabb szennyezi az amugy is szennyezett levegot. A pici, osregi Renault taxik kis hijan szetesnek alattunk.
Minden utazast hosszas alkudozas eloz meg, mert a taxisok latva, hogy feherek vagyunk, a tobbszoroset kerik a normal arnak. Ezert jo, hogy velunk van Mamitiana, aki ugyesen alkuszik ismerve a helyi viszonyokat.

Megerkezunk a celallomasra. Gyonyoru, uj templomepulet, lelkes, angolul is beszelo fiatalok, nincs szuksegunk tolmacsra.
Magyarazom az induktiv tanulasi modszer elonyeit, Polly pedig egy konkret peldan keresztul gyakorolja veluk, amit en elmeletben tanitottam.
Utana lehetoseguk van kerdezni -tele vannak kerdesekkel. Nyitottak, erdeklodok, lathatoan ehesek, szomjasak a tudasra.
Aztan reszunk van egy kis szeretet vendegsegben, majd kotetlen beszelgetes kovetkezik. Szinte haza sem akarnak menni.
A program itt is kozos fenykepezkedessel zarul.
Faradtan, de elegedetten indulunk haza. Eredmenyes volt az elso napunk!

A vasarnap delelotti tanitasunk elmarad, helyette meglatogatjuk a YWAM helyi kepviselojet, aki az osszes programunkat szervezi. Egy ora utazas a varos egyik felebol a masikba, de megeri.
Helyi jaratos busszal megyunk, az utasok vidamak, malagaszi zene szol. Izelitot kapunk a varos vasarnapi eletebol. Mindenhol nyuzsognek az emberek, de a forgalom talan kicsit kisebb.
Az ut mellett vegelathatatlan rizsfoldek.



Az asszonyok ruhat mosnak a meghatarozhatatlan szinu folyoban, aztan kiteregetik a kimosott ruhat a foldre, a szemettel boritott folyoparton.


A latvany nem valtozik akkor sem, amikor keso delutan hazafele utazunk.


Zsufolt hetet zarunk, rengeteg dolog tortent: 3 napos utazas utan vegre Madagaszkaron vagyunk, es megszereztuk elso tapasztalatainkat a tanitasban, megkaptuk elso benyomasainkat az itteni eletrol.
Misszionkat minden tekintetben Isten aldasa kiseri.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése