Alig telt el két hónap, hogy 20 hetes távollét után hazaérkeztem Erdélyből, újabb nagy út várt rám. Ezúttal 9 hónapra csomagoltam, és az úti cél Svájc volt, hogy a YWAM Nemzetek Egyetemének 9 hónapos Bibliaiskoláját elvégezzem.
Hálókocsival Zürich-ig, onnan kétszeri átszállással megérkeztem Wilerbe, ebbe az alig 500 lakosú svájci faluba, ahol állítólag több tehén él, mint ember.
Igazi, svájci környezet fogadott: minden tiszta, jól szervezett, jó levegő, gyönyörű táj.
Szállásunk is tiszta, energiatakarékos. Kilenctársammal együtt összesen négy kontinensről
érkeztünk: három svájci, egy német, egy brazil, egy zambiai, egy madagaszkári, egy amerikai és egy indiai diákkal együtt fogok megbirkózni a Biblia induktív tanulmányozásával. Nagy örömömre mindenki beszél angolul! Ennek ellenére az angol nyelvű tanítások német fordításban is hallhatóak lesznek, így én még a németet is gyakorolhatom.
Igaz, itt is mindenki fiatalabb nálam, de nagyon jó a társaság, nem érzem nagymamának magam. Sőt, többen egybehangzóan, egymástól függetlenül mondták, hogy én vagyok itt a legfiatalabb!
Az első hétvégén, mintegy csapatépítésként, nagyot kirándultunk. Ellátogattunk egy süteménykészítő üzembe, aminek a boltjában szabadon kóstolgathattuk a rengeteg édes és sós süteményt.
A Kambly állítólag világszerte nagyon híres, úgy tűnik, mi magyarok lemaradtunk erről (is).
Ha már Svájcban vagyunk, akkor egy sajtkészítő üzemet is megnéztünk, és a mellette álló, 1790-ben épült igazi alpesi parasztházat is, a ma is működő sajtpincével.
No, és persze a tehenek sem maradhattak ki, még ha nem is igaziak voltak.
Hazafelé még sétáltunk egyet az egyik hegyi úton, és gyönyörködtünk a fantasztikus kilátásban.
Ez az első közös képünk. A zambiai társunk még nincs rajta, mert még nem kapta meg a vízumát, a madagaszkári társunk pedig épp a kórházban látogatta az előző éjszaka született harmadik gyermekét.
Azt hiszem, nagyon jó csapat leszünk!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése