2013. szeptember 1.

Látogatás a medgyesi YWAM központban

  

A héten sikerült megnézni az egyik legnagyobb erdélyi szász várost, Medgyest (Medias). A város a középkortól 1848-ig az egyik szász autonóm közigazgatási egység, a medgyesi szék központja volt. Itt döntöttek a szászok az evangélikus vallásra való áttérésükről 1545-ben, és 1919-ben itt mondta ki az erdélyi Szász Nemzeti Tanács a szászok elszakadását Magyarországtól, és csatlakozásukat Romániához. Az utóbbi években - a többi szász településhez hasonlóan - a szászok nagy része kivándorolt, a lakosságnak ma már 82 %-a román, 14 %-a magyar, és mindössze 2 %-a szász.
A képen a háttérben látszik  a gótikus erődtemplom, ami az erdélyi erődtemplomok közül az egyetlen, amely a város közepén áll. A templom 1482-ben épült gótikus stílusban, érdekessége, hogy kicsit ferde a tornya.(74 méter magas) A templomot külön várfallal és öt toronnyal erősítették meg, az alsó képen az egyik torony látszik.



Sajnos bent a freskók védelme miatt tilos volt a fényképezés, így a XIV-XV. századi, egészen jó állapotú freskókat nem tudtam megörökíteni. Sőt, a XIII. századi keresztelő medencét sem, ami egész Romániában a legrégebbinek számít.

Az erődtemplom után Románia legnagyobb YWAM bázisát látogattuk meg. Gyönyörű, új épület, üvegablakokkal, minden elképzelhető jóval felszerelve. Azért a prodi nyugalmunkat, természetközelségünket nem szívesen cserélném el vele.


A héten befejeződött a családi életről szóló tanítássorozat, az angol Chris Child, német felesége, Karin és 4 éves Dávid fiúk két hónapos prodi tartózkodás után visszatértek Németországba. Nehéz volt a búcsú. Fantasztikus embereket ismertünk meg bennük, mindenkiben mély nyomot hagytak. Nemcsak a tananyaggal, de egész életükkel, egyéniségükkel tanítottak.
Végül azért a búcsúvacsora egész vidámra sikeredett. Hét nemzetet képviselve ültük körül az asztalt, hét nyelven imádkoztunk, bizonyítva, hogy bár más-más nyelven beszélünk, ugyanannak a Krisztusnak szeretete éltet mindannyiunkat.


A héten az angol David Painting tanított Isten karakteréről, természetéről.
Ez a hatalmas tudású, végtelenül szerény, alázatos szívű ember olyan mélységeket tárt fel a már szinte unalomig ismert bibliai történetekben, olyan személyes közelségbe hozta a Világmindenség Teremtőjét, hogy az én szavaim ebből semmit nem tudnak tolmácsolni. Ezt mindenkinek hallani kellene!!
Isten azért teremtett minket, hogy személyes kapcsolatban legyünk vele. De az első ember lázadása, engedetlensége megtörte ezt a kapcsolatot. Isten magunkra hagyhatott volna minket, vagy erőszakkal visszakényszeríthetett volna minket ebbe a kapcsolatba. De ő azt választotta, hogy szeretetével visszanyer minket.
Elküldte Fiát, hogy emberré válva magára vegye összes bűnünket, fájdalmunkat, és halálával, áldozatával  visszaállítsa megtört kapcsolatunkat. Ha belegondolunk ebbe a hihetetlen mértékű szeretetbe, csak szeretettel tudjuk viszonozni.
Jézus itt van, bennünk él, a Szent Szellem vezet minket, Isten segít vinni földi terheinket.
Isten maga a SZERETET.
Nekünk csak el kell fogadnunk az Ő kinyújtott kezét. Nem kér érte semmit. Nem kell megfelelnünk neki. Úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Esendőnek, bűnösnek, gyengének, gyarlónak. Ahogy a  szülő is szereti a játék közben összepiszkolódott, náthától folyó orrú gyermekét. Nem csak akkor szereti, ha előbb tisztára mosdatta.
Az az Isten-kép, hogy egy mogorva öregember ül valahol a mennyországban, és azt figyeli, mikor hibázunk valamit, hogy aztán jól megbüntethessen - ez hamis kép! Nem ez van írva a Bibliában!

1 megjegyzés: