A nagy kihívások ideje

Hivatalosan is befejeztük az elméleti képzést, és egy egész napos kirándulással tettünk pontot az elmúlt 3 hónap munkájára. A Fogarasi Havasokban túráztunk egy nagyot, az estét Rasnoban, egy Brassó közeli városban töltöttük, étteremben vacsoráztunk, majd egy faházban éjszakáztunk.

Másnap reggel indultunk a Moldovai Köztársaságba, Európa legszegényebb országába, hogy a gyakorlatban is alkalmazzuk mindazt, amit elméletben tanultunk.

Egész nap utaztunk, és ahogy egyre keletebbre jutottunk Romániában, egyre inkább láthatóvá vált a szegénység. Mindenütt elhagyott, lepusztult gazdasági épületek, sertéstelepek, az egykor virágzó mezőgazdaság nyomai. Viszont egyre több ingerült autós az utakon, és egyre több Dacia. Érdekes, hogy az autópark mennyire kicserélődött, modernizálódott, bár az utak minősége nem követte ezt a változást.

Este 6-ra értünk a román-moldovai határra. Forgalom semmi, előttünk egy autó, álmos hangulat, unatkozó határőrök. Megint elővesznek a rossz érzések. A kamera úgy áll, hogy a kocsi belsejét figyelje. Fiatal társaim nem értik, mi a bajom. Csak akkor kezdenek valamit felfogni a helyzet komolyságából, amikor kiderül, hogy a kocsi biztosítási papírjának csak a másolatával rendelkezünk, ami nem igazán elegendő a moldovai határőrnek. Végül némi pénz befizetése után beléphetünk az országba. Mindez egy óránkba került. Mi lett volna, ha forgalom is lett volna?!

Tíz perc múlva megérkeztünk Cahulba, egy 40.000 lakosú városba. Kicsit hasonlít Dunaújvároshoz, csak nagyon le van pusztulva. A lépcsőházban nincs villany, mert drága az áram. Az elektromos vezetékek olyan gyengék, hogy egyszerre csak egy konyhai eszköz használható, már ha van egyáltalán. Két különböző lakásban vagyunk elszállásolva, de egyikben sem működnek rendesen az elektromos vezetékek: a villany hol elalszik, hol magától felkapcsol, a WC-ben a vizet rendszerint nem lehet lehúzni. A használt toalett papírt a kukába kell dobni, mert a gyenge víznyomás szinte semmit nem visz le.
Mosni akarunk: a fürdőben sötét van, nem ég a villany, a mosógép orosz feliratú. Próbáljuk kitalálni, melyik programmal mossunk. A szobánkban van 3 db matrac a földön, kaptunk hozzá 3 db hálózsákot. De van meleg víz! Internet csak nagyon kevés helyen van, és csak fél órát használható. De hihetetlenül gyors! Nagyon kevés ember használja.

Az ország elképesztően szegény! Azt mondják, csak az éli túl, akinek valakije külföldön dolgozik. Virágzik a korrupció, az emberkereskedelem, főleg fiatal lányokat adnak el prostituáltnak külföldre. Románia luxus ehhez képest. Egy tanár havi fizetése 100 Euró, és kb ennyibe kerül egy átlag lakótelepi lakás havi fűtése. Rossz a közbiztonság, sok a részeg, az éjjel nagy eső volt, minden úszik a sárban. Az utcai evangelizálás állítólag elég veszélyes, mert a rendőrök állandóan zaklatják a hívőket.

A YWAM Moldova 2,5 év működés után mindössze 4 emberből áll. Nemrég jött egy 19 éves amerikai lány, akit Isten elhívott, hogy harcoljon az emberkereskedelem ellen Moldovában. Ma beszélgettem vele. Örültem, hogy végre van valaki, aki szintén nem ért románul. Azt mondta, nagyon meglepődött, mikor Isten elhívta, mert azt sem tudta, hol van Moldova. 

Délutánra kisütött a nap, és tettünk egy sétát a városban. Közel lakunk a központhoz, az egyetemhez, a boltokhoz. Gyönyörű platánsor szegélyezi az utat. Gyerekkoromra emlékezetet: Mosonmagyaróváron is árnyat adó gesztenyefasor kötötte össze a két városrészt. Aztán új utat építettek, kellett a hely, könyörtelenül kivágták a fákat. De emlékeimben még élnek.

A gidres-gödrös utakon rozsdás Ladák és luxus terepjárók. A vegyesbolt mellett két kaszinó egymás közelében.

A lepusztult lakótelepet hulladék műanyagból készült kreatív alkotások színesítik.

Tegnap a születésnapomat ünnepeltük egy meglepetés partival. A kedvencemet készítették vacsorára, csirkesaláta volt és almás süti jégkrémmel. Öt nyelven énekelték a szülinapi köszöntőt, öt különböző nemzet képviselői köszöntöttek fel és imádkoztak értem. De legjobban az amerikai lány lepett meg, amikor elém tette laptopját, és a képernyőn Halász Judit énekelte a Boldog születésnapot című dalt. A meghatottságtól szólni sem tudtam. Életem egyik legszebb születésnapja volt.