2013. augusztus 17.

Új felismerések




Az előző héten meglátogattunk egy birkanyájat, és a nyájat őrző családot a közeli hegyek között. A család egész nyáron kint lakik az állatokkal. Aznap mi is kint vacsoráztunk. A tűzön kondérban főtt a kukoricakása (mamaliga, ahogy ők mondják), aztán egy-egy adag juhsajt a már kihűlt és megdermedt kásába lett „becsomagolva”. Ezt ettük.


















Vacsora után természetesen előkerült a gitár, jól megraktuk még a tüzet, és sokáig énekeltünk. Már csak a hazabiciklizéssel volt gondunk, mert időközben teljesen besötétedett, és a birkanyájtól hazáig csak a hold világított….






A következő hét megint fantasztikus felismeréseket hozott számomra.
Chris Child (England) tanított a jól és a rosszul működő családokról.
A kérdés fontossága abban mutatkozik meg, hogy a család az életünk alapja.  Ami a családban történik, az hatással van a társadalom minden területére. Rámutatott arra, hogy a rosszul működő család rosszul működő társadalmat, gazdaságot, végső soron rosszul működő nemzetet eredményez. Viszont ennek ellentéte is igaz: a jól működő, erős, egészséges család jól működő társadalmat, erős gazdaságot, erős nemzetet jelent.
Tehát mindennek alapja a CSALÁD.
De milyen alapon áll a család? A HÁZASSÁGON.
Az igazi problémák itt kezdődnek, illetve még mélyebben gyökereznek.
Mert milyen alapon áll a házasság? Mi a házasság?
Egy szövetségkötés, egy egyezség, ígéret, amit Isten, a tanúk és egymás előtt tettünk. Ígéret, hogy fizikailag, érzelmileg mindig közelebb fogok állni társamhoz, mint bárki máshoz. Ígéret, hogy védelmezem akkor is, ha ez számomra veszélyt jelent. Ígéret, hogy megosztom vele mindenemet: vagyonomat, pénzemet, testemet.
A házasság a FELTÉTLEN szeretetre épül. Szeretni fogom akkor is, ha beteg lesz, ha szegény lesz, ha nem lehet gyermekünk.
Ki az alapja a házasságnak? A férfi.
Miért nem a nő?! – tehetjük fel jogosan a kérdést a női emancipáció jegyében.
De nincs egyenjogúság – ez hazugság! Férfi és nő különbözik, különböző a szerepe az életben, csak Isten előtti ÉRTÉKÉBEN  lehet egyenlő.
„…megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte az orrába. Így lett az ember élőlénnyé. Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált.” (1 Mózes 2,7-8)
„ Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve, mert férfiemberből vétetett. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté” (1 Mózes 2, 22-24)
Az asszony a férfiből lett, a férfi a föld porából, neki van közvetlen kapcsolata a földdel. A férfi a biztonság forrása az asszonynak. A férfi az adó, a nő az elfogadó. A nő elfogadja és gazdagítja azt, amit a férfi ad. A férfi adja az elsődleges értéket, az identitást, a szeretet a családnak. A nő azt a biztonságot tudja átadni a gyermekeknek, amit a férfitől kapott. A gyermekek akkor növekednek a család adta biztonságban, ha a szülők szeretik egymást.
„Szeretném, ha tudnátok, hogy minden férfinak feje a Krisztus, az asszony feje a férfi, a Krisztus feje pedig Isten.”(1 Kor 11,3)
A férfi feladata, hogy védelmezze a családot, gondoskodjon az ellátásáról. Védelmezze a nőt, aki sokkal érzékenyebb, sebezhetőbb, támadhatóbb. Nem véletlen, hogy a kígyó az Édenkertben az asszonyt kísértette meg!
A férfié az elsődleges felelősség! Ez természetesen nem kontrollt jelent, hanem helyesen értelmezett védelmet.
Miért megy tönkre mégis annyi házasság napjainkban? Miért hagyja el annyi férfi a családját?
A Bibliát olvasva a válasz egyszerű: A Sátán pontosan tudja, hogy ha az alapot támadja, a férfit, akkor romba dől az egész épület, a család. Ha megkötözi a férfit, elvágja a szeretet, a biztonság forrását a családtól.
Világszerte megfigyelhető, nem tipikusan magyar jelenség a házasság intézményének válsága. Ez egy spirituális csata, ami nem a csatamezőn folyik test-test ellen, hanem a lelkekben, a fejekben. „Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen…” (Efezus 6,12)
De ennek megértéséhez, a miértek megválaszolásához a Bibliához kell fordulni.
Példabeszédek 13,22: „A jó ember örökséget hagy még unokáinak is…”
Isten célja, hogy minden generáció magasabbra és magasabbra jusson tudásban, értékekben, mint az előző. De ehhez az alapokat a családban kell megkapni.
A Sátán célja, hogy lerombolja a család épületét, tehát a támadást az alap ellen intézi.
Melyik a legfontosabb foglalkozás a világon? Anyának lenni!!! De ezt nem tanítják sehol, ehhez nem kell vizsgát tenni, ezt mindenki saját legjobb belátása, tudása szerint gyakorolhatja. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy ami a gyermekkel életének első öt évében történik, az kihatással van egész életére. De a további évek is fontosak, amikor nem érünk rá vele foglalkozni, mert rohanunk a munkahelyünkre, utazunk órákat, aztán teljes intenzitással ledolgozzuk a nemszeretem munkahelyen a napi 9-11 órát, idegeskedünk a kollégák, a főnök miatt, rohanunk haza, ahol a háztartás rutinja vár, a mindennapi gondok, a „miből fizetjük ki a villanyszámlát, a gázszsámlát?”, a „miből veszünk új cipőt a gyereknek?”, és így megy ez hétről hétre, évről évre. Nem tudunk megújulni, nem jutunk egyről a kettőre, nem látjuk munkánk eredményét, nincs jövőképünk. Belefásulunk a létfenntartásért vívott küzdelembe, kiégünk, a házasságunk már régen nem működik, már csak egy fedél alatt élő emberek vagyunk, a gyerekek pedig közben frusztrált, lelkileg sérült felnőttekké válnak. Aztán ezek a sérült felnőttek újabb sérült gyerekeket nevelnek, és az ördögi kör folytatódik…..
Hacsak nem kezdünk el azon gondolkodni, miért történik mindez, és mit tehetünk ellene?
Az anya szerepe, hogy biztonságot nyújtson a gyermeknek. Ezt csak akkor tudja megadni, ha ő is megkapja ezt a férjétől. Az apa adja a gyermeknek, a családnak az identitást, az értéket. A fiúk a férfi identitást kapják az apjuktól. A lányok a női identitást, a szexuális megerősítést kapják az apjuktól, ha az apa helyesen viszonyul a lányához. Ez talán furcsának tűnik, de egyszer minden kislány megkérdezi apjától: „Szép vagyok?” Ha erre a kérdésre pozitív megerősítést kap, és nem cinikus megjegyzéseket, akkor kialakul benne a helyes nőiség, amit természetesen az anyjától is folyamatosan tanul. Aki soha nem hallotta, hogy ő bizony gyönyörű, az nagyon nehezen fog helyesen viszonyulni saját nőiességéhez.
De minden fiú is megkérdezi egyszer apjától: „Én már férfi vagyok?” Ha nem kap helyes megerősítést otthon, vagy bátortalan férfivá válik, aki nem meri vállalni a kockázatot, vagy ellenkezőleg, kompenzálni próbálja belső bizonytalanságát, és férfiasságát alkoholista, esetleg erőszakos életvitelével akarja bizonyítani.
A helyes nemi identitást otthon kell megtanulni – elsősorban az apától. Az apa azonban rendszerint nem adja ezt meg, egyrészt mert gyermekként ő sem kapta meg otthon, vagy mert állandóan távol van a családtól, így az anyára hárul ez a feladat. De az ő szerepe nem ez a családban! A gyermeknek azért van két szülője, mert mindegyiktől mást tud kapni, hiszen nem egyformák – és ez így jó! És a szülők nem vállalhatják át egymás szerepét, mert sérül a család egysége.
Az anya azt adja tovább a gyereknek, amit a férjétől kapott, akár jó az, akár rossz. A férfi felelőssége, hogy megteremtse azt a légkört otthon, amiben az anya biztonságban nevelheti gyermekeit.
A nő legfontosabb szükséglete, hogy szeretve legyen, ez adja neki a biztonságot.
Minden kapcsolat alapja, hogy képes légy mások szükségleteit a saját szükségleteid elé helyezni, még akkor is, ha ez számodra kényelmetlen. Jézus a legjobb példa erre, aki úgy szeretett minket, hogy életét adta értünk. Mi szeretjük őt, mert ő előbb szeretett minket. A szeretet a családba Istentől jön a férfin keresztül. A férfi, az apa szavaival megerősíti a család identitását, meghatározza a család sorsát.
És a problémák itt kezdődnek. Ha a férfinek nehezére esik bíztató szavakat mondani, vagy csak durva, trágár szavakat hall tőle a család, akkor az egészséges családi élet megtörik.
Pedig Isten azt akarja, hogy szavaink erőteljes eszközök legyenek mások formálásban. „Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják.” (Efezus 4,29)
Tehát amit a férfi mond a feleségének, az meghatározza a nő viszonyulását a gyerekekhez.
Ha szeretni akarod a gyerekeidet, szeresd a házastársadat! Ha az apa és anya szeretik egymást, akkor a gyerekek biztonságban érzik magukat. A biztonság pedig az apán keresztül kell, hogy érkezzen a családba.
Ha problémák vannak férj és feleség közt a házasságban, meg kell nézni, milyen mintákat hoztak otthonról? Milyen volt az ő szüleik házassága? Mert a megoldatlan, kezeletlen problémák generálódnak, sőt visszatérnek a következő generációkban is.
Ha nem tudod uralni a múltad, a múlt fog uralni téged!!!
Problémáink kezelése azonban megoldhatatlannak látszik, és saját erőnkből nem is tudjuk megtenni. De Jézus azért jött a földre, hogy megszabadítson minket kötelékeinkből, hogy rendet hozzon az életünkbe.
Fogadjuk el a segítséget az Ő kezéből! I
Isten célja, hogy helyreállítsa a megtört családokat, helyreállítson minden megtört kapcsolatot az életünkben!
Kérjük a segítségét!

3 megjegyzés:

  1. Huh, de jól esett ez az olvasmány! Köszönöm. :-)

    VálaszTörlés
  2. Hát még hallgatni milyen jó volt! Chris olyan személyiség, aki nemcsak szavaival, hanem egész lényével tanít. Minden szava telibe talált. Végigbőgtem az előadásait.....

    VálaszTörlés
  3. A tanításokat befogadod, a sírással meg kiadod, ami benned van. Egészséges egyensúlynak tűnik. Csak nehogy valamelyiket is túlzásba vidd... :-)

    VálaszTörlés